Antibes

Az első aznapi komolyabb megállónk Antibes volt, ahol a Cote d'Azur legnagyobb hajókikötője található. Először a kikötőnél álltunk meg. Sajnos a hangulat nem volt éppen fényes, Anna volt ugye a volánnál, nekünk volt egy elképzelés a fejünkben, de valahogy a kommunikáció hiányzott, és bevágta a durcát, nem lehetett vele beszélni, ami azért volt rossz, mert mindenki némán ült a kocsiban az előző napi ökörködéshez képest.

Fiúk teljesen kivoltak a hajóktól. Tényleg volt egy két szép darab, nem mondom. Elsétáltunk a kikötő mellett, az erőd lábánál, aztán vissza az autóba, átmentünk Antibes másik oldalára.

Sétálgattunk egy picit a városba, itt is belebotlottunk egy tök helyes kis piacba, ez ilyen tető alatti volt. A vicc az volt, hogy mikor este ide visszajöttünk, még mindig voltak árusok 10 körül.

Piac már pakolgatott dél révén.

Ákos meg mutatott egy helyet, egy szimpla ajándékbolt, provence-i cuccok, levelndula, szabban, kerámia, ilyenek, deeeeeee levelé vezetett egy lépcső. És mi volt lent??? Na mi?????

ABSZINT BÁR

Lementünk a lépcsőn és nem hittünk a szemünknek. Egy komplett 20 század eleji berendezett abszint bár. A pult, a pénztárgáp, a vitrinek, minden... gyönyörű volt. Zongora a sarokban, kalapok hevertek mindenhol.

Innen nem mehettünk csak el úgy, hívtuk a lányzót és kértünk abszintot. Választani természetesen nem tudtunk. Olyan listát rakott elénk, mi meg amatőrökként... köszi. Szóval választott nekünk abszintot, és el is készítette.

Az asztal közepén volt egy viztartó állvány, aminek 4 kis csapja volt. Alátette a poharainkat, amikre szépen rárakta a kanalat, egy szem kockacukrot, és megnyitotta a csapot, amiből a kicsöpögő víz elolvasztotta a cuktor, és voilá, így lett az abszint, amit mi szépen megittunk. Közben mesélt a történetéről, a betiltásáról, meg a csalafintaságokból, mint hogy az urak a sétapálcájukba rejtették az abszintot.

Rengeteg képet csináltunk a különböző kalapokkal. Szuper jó kalapok voltak, valami ilyen korba kellett volna születnem komolyan... Annyira király volt, annyit nevettünk, meg persze az abszint is meghozta a kedvünket, mivel nem igen ettünk aznap reggelit.

Ballagtunk tovább a városban, volt szép kilátás a tengerre, meg régiségpiac a városfal mellett. Fiúk kebabozás, megiiiint, mi pedig vettünk baguette-et és azt majszoltuk az utcán slattyogva.

És indultunk is tovább, Cannes felé :)