2010. május 26., szerda

Nem megy az írás...

Igazság szerint megint mindenhol lebegek :) Telnek a napok, rettenetes gyorsasággal és közben rengeteg minden történik is, de valahogy képtelen vagyok írni. Se blogot, se e-mailt. Bocsi...

Azt sem tudom mióta nem írtam.
Hmm, ja igen. Anyu volt itt egy hetet. Nagyon nagyon nagyon sokfelé jártunk, szuperül telt az egész. Csináltam egy rakás képet, abból látni fogjátok :) Voltunk Avignonban, Salon de Provence-ban, Marseille-ben (ez volt az egyik legjobb nap, mert nem Marseille-ben lófráltunk, hanem felültünk hajóra és Freuyeul nem tom hogy írják szigetén voltunk, sétáltunk, meg bambultuk a pipacsokat meg ettünk finom tintahalat és kagylót). Hmm, merre is jártunk még. Öhm... Aix-ben :D Jah és persze Cassis, ami gyönyörű volt, mint mindig. Itt is hajókáztunk, ami számomra két óra alvás után (előző éjjel hajnalig buliztam a magyarokka), kicsit érdekes volt a viharos tengeren :)
Az egyetlen bökkenő Wietse volt, aki elég mufurc volt egész végig.

Azóta vele kicsit nehéz volt az utóbbi elmúlt hét. Na jó, nagyon. Volt egy két perc, amikor csak úgy felültem volna a repcsire és hazamentem volna. De neki is voltak gondjai. Most itthon élvezhetem a társaságát a nagyzsülőkkel együtt a következő héten, mert tegnap műtötték sérvvel, így most lábadozik.

Mi még...
Annával szoktunk talizni, néha ott alszom. Annenal viszont szinte soha, mert ő most nagyon összebarátkozott Johanékkal és a haverjaival, de azt kell hogy mondjam, hogy a 18-19-es korosztályból kicsit kinőttem.

Cristina szenved a melójával, sokat van egyedül, de vele is elég nehezen megy az összeszervezkedés.

Karinával lógnánk nonstop együtt, de ő meg ugye nem tud eljönni kocsi híján. Most voltam nála a a hétvégén, szülinapja volt, csináltam neki meglepit. Örült neki, meg főztünk tésztát, beboroztunk és a másnapot egészében véve vele és a családjával töltöttem. Viszont neki már elege van, így lehet átteszi a jegyét, és megy nyárra máshova au pairnek.

Közben állásokat pályázom már. Meg számolom vissza a napokat.
Csajszikáimmal minden rendben, olyanok szerencsére, mint az angyalok :) Imádom mindegyiket.

Úgyhogy ez a stájsz :) 6 hét van még... Druva. Nagyon sok minden fog hiányozni és nagyon furcsa lesz visszamenni. Szóval keserédes ez az egész :)

És akkor a képek anyuval és Karinával.


2010. május 6., csütörtök

Megjött, itt van :)

Jó, akkor most ajánlanám, hogy Lufthansát kerüljétek...

Hogy ismét ne menjen semmi egyszerűen, tegnap anyu gépét egyszerűen törölték, hosszas szarakodás után. Mi már tűkön ültünk Annával, hogy mikor is indulhatunk. Majd jött a rossz hír. Szóval Éccsanya egész éjjel a frankfurti reptéren szenvedett.

De végre itt van, épségben és holnap indul a banzáj :)

2010. május 1., szombat

Hobbi :)




Elkezdtem múltkor írni egy bejegyzést, de most akkor két legyet ütök egy csapásra.

Az előző mondanivalóm arról szólt volna, hogy most gondoltam végig, hogy mennyi mindent tanultam mióta itt vagyok, és hogy megbékéltem magammal kívül - belül. És ezeket a dolgokat akartam összeszedni :) De tényleg, szerintem még nem éreztem magam ennyire jól soha a bőrömben.

De a másik dolog...

Nektek van hobbitok? Ha ezt megkérdezte tőlem eddig valaki, igazság szerint nem tudtam semmit mondani. Olvasás.. olvasok, de max havi 1-2 könyvet. Filmek... Igen, heti 1-2 filmet nézek, de hobbinak ezt nem nevezném. Sorozatok, dettó. Moziba járni szeretek, de jelenleg nincs hozzá partnerem. Színházba járni is szeretek, de nem kutatok jegyeket a neten és nem is megyek oda olyan gyakorisággal, hogy ez hobbi lehetne. Most járok minden nap futni, meg tornázom, de ez csak testmozgás. A jóga is olyan, hogy amikor kedvem van, tehát az sem hobbi...

Ellenben cirka másfél hónapja a neten valamilyen blogon keresztül rátaláltam a Scrapbooking-ra. Életemben nem hallottam róla. Ez tulajdonképpen annyit tesz, hogy fényképek köré alkotsz olyan díszítést és illesztessz hozzá olyan szöveget, megjegyzést, hogy az alkotásra nézve eszedbe jut egy érzés, és megragad annak a mondanivalónak, pillanatnak a hangulata. Egyfajta emlék.

Persze egyből ottragadtam a gépnél, órákig tartó utánaolvasás, aztán megtaláltam mindennek a magyar fórumját, van egyesület, honlap, regelés stb.
Természetesen a valós verzióhoz rengeteg kellék, eszköz kell, ami hatalmas befektetés. Ellenben a számítógépek korában nyilván létezik digitális verzió. Rengeteg elem, papír, ötlet van, amik letölthetőek ingyen, illetve persze vásárolhatóak is, de így a kezdeti stádiumban próbálkozni anélkül is lehet.

A hétvége a rossz idő miatt is a pihi meg semmittevés jegyében telik, úgyhogy scrapbook-oztam ezerrel és most meg is mutatom nektek, hogy VAN HOBBIM :)

Jah és akkor a hobbi megfogalmazása véleményem szerint: olyan időtöltés, amikor se nem látsz, se nem hallasz, órák repülnek el perceknek tűnve, és közben megfeledkezel minden fiziológiai funkcióról. :)