Franciaországban kicsit lazább a rendszer, mint otthon. Ha úgy döntesz, hogy neked 4 nap munka bőven elég és a kevesebb fizetésedből is nagyon jól elboldogulsz, akkor arra a munkaadó csak annyit mond: Hajrá.
Így Wietse hetente mindössze 4 napot dolgozik, a péntek is szabad. Csajócák a suliban, másfél óra magyar, majd feltette a kérdést, hogy van-e kedvem vele elmenni tengeri herkentyűket enni, mivel említettem, hogy nem ettem még. Még jó… majd nem, mi? :D
Fél órát sétáltunk a háztól az étteremig összesen, ami az autópálya mellett volt. Az út kicsit hajazott a Balatoni egy sávos utakra (képek: http://picasaweb.google.com/doree88/20090904OsztrigaEbed?feat=directlink), a növényzet is hasonló volt, de természetesen vadi új út, sehol egy kátyú. Az utat szebbnél szebb és hatalmasabbnál hatalmasabb, háznak már nem igen nevezhető épületek szegélyezték. Gyönyörű volt, nyugodt, és végig dumáltuk az utat.
Megérkeztünk az étteremhez, már 20 méterről érezni lehetett a halszagot. Szerencsére főnök foglalt asztalt, mert ha hiszitek, ha nem, péntek ebédidőben tele volt a hely. Minden asztal foglalt volt. 90% pasi, főleg 40-es, 50-es hapsik, és nyilvánvaló volt, hogy munkaidejükben ruccantak el ebédelni. Biztos az osztriga libidónövelő hatására pályáztak… Szegény titkárnők :P
Az étterem tulajdonképpen egy bolt, ahol a különböző trutymókat árulják, és emellett kialakítottak egy kis éttermet, egyszerű asztalok, képek, világossárga fal, semmi csicsa, és folyamatosan viccelődő pincérek.
Már az árusító helynél lehidaltam, és úgy nézelődtem, mintha az állatkertben lennénk, persze elkezdett viccelődni a tulaj, hogy nem szabad fényképezni, mert a jó turista ugye mit csinál… :)
Aztán leültünk, és a családfőre bíztam a választást. Olyan izgatott voltam, vigyorogtam mint a vadalma, és bámultam, hogy a mellettünk lévő asztalnál, 3 pasi és egy fiú hogy falnak fel két tálca mindenfélét. Megérkezett a miénk is, amit a képen láttok. Azt sem tudtam hol kezdjem, minden annyira fura volt.
És akkor az összegzés: Osztriga – összehúzódik a citromtól, mert ÉL, én ezt nem tudtam, szokni kell az állagát!!!. Fekete kagyló – nekem jobban ízlett, mint az osztriga. Csiga – kicsit rágós, de a majonézzel jó. Tengeri sün – nem sok dolog ehető, de kenyérrel kitunkolva az a narancssárga dolog nagyon, nagyon finom volt. És nem utolsó sorban a rákok – mennyei!
Mellé kenyeret eszegettünk, és boroztunk. És miután végeztünk, kihoztak nekünk egy üveg Limoncellót. Szóval azt hiszem a világ legjobb melója az enyém. Munkaidőben étterembe mászkálni és becsípni a főnökkel, na ez már valami.
A másfél óra vasalás utána, azért józanító hatású volt :)
2009. szeptember 5., szombat
Herkentyűk
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Hát... sose voltam ínyenc, nem tudom, ha elém raknák, egyáltalán megkóstolnám-e a herkentyűket. Talán. :) Bár, aki a halat sem szereti...
VálaszTörlésNéztem ma a travel channel-t, a Sami-k a rénszarvast eszegették, de minden részét megeszik. Még a vérét is. Az agyát meg a kisbabának főzik meg, mert puha. Na nem sokkollak tovább. :D
öööö... nem kommentelem az ételeket :D ahogy az angolok mondanák: "not my cup of tea" :D
VálaszTörlésviszont a limoncello... ohh, régi szép idők :D
A Balatoni nyár :P
VálaszTörlésJól néz ki. Igaz kicsit bizarr.:-) Nem tudom megmerném -e kóstolni.
VálaszTörlésJa és igazán irigylésre méltó, hogy ilyen rendes FŐnököd van.
ja és még valami szép kis mennyiséget burkoltál be:-) :-)
VálaszTörlésHát én csak annyit tudok mondani, hogy FÚJJJ!!:P Tudjátok, nem vagyok jóban ezekkel az izékkel. Őszintén szólva semmivel ami vízből jön. Mindig eszembe jut az a svéd szilveszteri vacsi, ahol semmi más nem volt csak halak meg tengeri herkentyűk, és én végigkóstoltam mindent, de már a végén olyan undorral, hogy visszagondolni is rossz...:D Örülök, hogy Neked, Dorci, jobban bejönnek:)
VálaszTörlésJobban... ez jú megfogalmazás, a rák az tényleg király, de a többi... el kell vonatkoztatnom attól a gondolattól, hogy élő cumót kajálok... :S És mindegyiknek tengeríze van :S És az amit megettem, az lópikula, láttátok volna, hogy mit műveltek a másik asztalnál. Jézusom....
VálaszTörlésHúúú, én lehet, hogy féltem volna ennyi "kütyüt" enni :o)
VálaszTörlés