what's going on

Öhm... nem tudom, nyunyi vagyok, nyomott hangulatú, nincs kedvem sem e-mailt írni, sem blogot. Baj nincs, minden okés, a nap is kisütött, kezd tavaszodni. Keresünk új au pairt, Olympia már most ki van akadva és amikor feljött a téma ma majdnem elbőgtük magunkat az asztalnál.

A franciát unom, a várost szeretem, túl soknak érzem a szabadidőm, máskor meg túl kevésnek, mert valamire nem marad idő más dolgok miatt vagy egész egyszerűen elcseszem.

Minden nap futok és tornázom. Jó érzés, meg jól kell kinézni egy hónap múlva a tengerparton. Ellenben ez is olyan idő, mint a másfél óra sétálgatás egyik helyről a másikra napközben, hogy van időm gondolkodni. Túl sok időm van gondolkodni. Ami nem jó. Nincs kihasználva az agyam, és ezt most érzem. A francia-angol váltogatása már nem okoz nehézséget, de franciát tanulni nincs kedvem. Lehet pont ezért. Tényleg mindent meg lehet oldani angolul.

A kedvem meg folyamatosan változik, hullámzik, ha valakivel vagyok, szuper, ha egyedül... mi a szart keresek én itt. Passz. Most spec magamból is elegem van.

Meg hiányzik a fiú társaság, folyamatosan lányok vesznek körül, hiányoztok otthoniak, de veletek legalább ott vannak az esti chatelések, skypolások :) És most már hiányzik egy normális párkapcsolat is így, egy fél év, egy év után, ahogy vesszük.

Szóval asszem hazavágyom. Bár akkor meg megint nehézségek, meg álláskeresés meg kitudja mi. Gyáááááááááááá I'm a waste of space....