Jack Lang (asszem így írják), mint kultrúrminiszter a 80-as években kitalálta, hogy a leghosszabb napon, június 21-én vezessük be a Zene Ünnepét. Fergeteges ötlet.
Az elején úgy indult, hogy mindenki az este beálltával, nem kell hogy profi legyen, csak szeresse a zenét és fogjon egy fazekat, menjen ki az utcára és bulizzon egyet.
Mostanra már ez eléggé kommerszalializálódott, így a természetesen a rádiók feliratai feszítenek a koncerthelyszíneken.
Először Olympiával és Apoval meg Cristinával barangoltunk a Cours Mirabeau-n, aztán csajokat hazavitte apukájuk, mi meg mentünk a városba. Mászkáltunk össze-vissza, csupa jó zene volt, de persze amire én buliztam volna, arra a többiek nem. Gyom is csatlakozott és végül megtaláltuk Annáékat és söröztünk egyet, majd irány a sok kis utca. Csomó elektro zene volt, drum and bass és amit akartok. Tiszta fesztivál hangulat volt az egész vársoban. Hömpölygő tömeg, de durván, lökdösték egymást az emberek, de annyira jó hangulat volt. Főtéren ilyen reggis zene ment, ott táncoltunk egy darabig, akkor a másnap dolgozni vágyók (Cristináék) leléptek. Én maradtam Annáékkal. Mentünk tovább, tomboltam egy nagyot d&b-re, szuper volt, annyira élveztem, aztán jött Balázs is és vissza megint a főtérre. Végül ők 1-kor leléptek, én viszont nem akartam, így maradt az új bevállalós hozzáállásom és ott maradtam és egyedül buliztam egészen a végéig, 2-ig tartott a buli. Iszonyatosan jó volt. Persze betalált pár srác, hogy neee mááááár, egyedül bulizol? Hát jah. Szóval végül még söröztünk egyet hajnali 3-ig, aztán 4-felé keveredtem haza.
Hát fantasztikus volt! Be kell ezt vezetni otthon. Bár sajnos Bp-n nem lehet ennyire koncentráltan létrehozni szerintem egy ilyen programot, mert szétoszlik az embersereg és elveszik a fesztivál hangulat. De valami fergetegesen éreztem magam :)
:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése