Szombat reggel kicsit azért kómás voltam, de összeszedtük magunkat, meg szendvics készítés, aztán indulás az aznapi programra.
Odaúton még beugrottunk a temetőbe, az anyukájukhoz, vittünk egy hatalmas piros cserepes virágot. Hát nekem a szívem szakadt meg, ahogy ők hárman, mint az orgonasíp meneteltek előttünk. De ők, mintha a 36. parkban lennénk, leraktuk a virágot, ők még kukáztak pár szál sárga liliomot, tök boldogan.
Aztán Wietse megkért, hogy fotózzam le őket a sírnál. Hát nem tudom, nekem ez egy kicsit túl morbid volt... Utána ők szaladgáltak össze vissza, meg Olympia fényképzte a sírokat, meg
Aztán autó és mentünk tovább az Automate-be, ami egy park gyerekeknek, mindenféle mozgó kis
Aztán utána megálltunk hazafelé egy iszonyat jó boltban. Tele volt mindenféle antik cuccal, bútorral, és egyáltalán nem volt drága. Lényeg, hogy bárki bemehet és bizonyos százalékért a bolt eladja a cuccaidat, de te is vásárolhatsz ott minden félét. Vettem is magamnak egy tök szuper kis fém zenélő dobozt, amin a Párizsi Notre Dame van. Tipukusan egy fölösleges polcrafelrakós cucc, de úgy éreztem valamit muszáj ott venni :) És még órákig el tudtam volna ott lenni, meg elképzelni, hogy ha lenne egy 4 szobás lakásom, akkor az egyiket tutira ilyen stílusban rendezném be, csak úgy mókából :)

Ezt a síroknál fotózkodást én se nagyon értem. Egyébként itthon is divat lett...
VálaszTörlésAzért szegény gyerekek. Nem lehet könnyű nekik anyuka nélkül.
olyan arik az ilyen zenélő dobozok,jó vétel volt:)
VálaszTörlés