Iszonyatosan gyorsan telnek a napok és már megint csak arra döbbenek rá, hogy hétvége van, végre kiruccanás, családdal is mindenféle, és megint fizu :)
A héten úgy megörültem magamnak. Anyuval beszéltem, talán kedd este, és megérkezett Apo a szobámba és egy holland karácsonyi dalt kezdett el nekem énekelni a rózsaszín tüll szoknyájában. És persze franciául kezdtünk beszélni. Anyu meg lehidalt, hogy hát ez nem rossz így pár hónap után. Ugyanez ismétlődött meg Nagyival is, akivel skypon beszéltünk, de közben a takarító lánnyal dumáltam gyorsan telefonon.
És tényleg, hihetetlen, hogy az első hónap után, amikor iszonyatosan nehéz volt minden, most, hogy beindult a nyelvsuli és a társasági élet, hogy tényleg rá vagyok kényszerítve a franciára, iszonyatosan gyorsan tanulok és ragadnak rám a dolgok. És nagyon jó érzéssel tölt el, hogy megint megálltam a helyem, és hogy mindennapi általános dolgokról képes vagyok dumálni a többiekkel :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Ezt a nyelvérzéket mindig is irigyeltem! Ügyes vagy, büszke vagyok rád!
VálaszTörlésjajj,nem is vártunk tőled más, nagyon gyorsan tanulsz nyelveket;)
VálaszTörlés