Miért...

... megyek el?

         Vannak olyan időszakok az életben, mikor változásra vágyunk. Mindig valami nagyra, szépre, jóra. Amit legtöbbször kitalálunk, szinte megvalósíthatatlan. Mert vagy az idő, vagy a helyzet, vagy valaki, valami ezt nem teszi lehetővé.

         Vége a főiskolának, kipipálva, de hogy mit kezdjek magammal? Ötletem sincs. Itt van a családom és a barátaim, akik fontosak számomra és elképzelni nem tudom, hogy milyen lesz az, amikor nem hívhatom fel egyből őket bármilyen apró avagy nagy dologgal, hogy megosszam velük... Mégis, talán ez a legalkalmasabb MOST, az a most, amikor a körülmények a legmegfelelőbbek arra, hogy itt hagyjon az ember csapot papot egy időre.

... leszek au pair?

     Egy csoporttársammal egy nap elkezdtünk beszélgetni, ő említette, hogy lehet, hogy Angliába megy au pairkedni egy időre, hogy magára szedje az angolt. Megtetszett az ötlet, egy jó kaland, nyelvtanulás, világlátás. Ötletem, hogy mit dolgozzak itthon, tényleg nincs, és hogy őszinte legyek... kicsit rémisztő, hogy az ember főiskola után egyből belevágjon a nagybetűs életbe. Februárban regisztráltam egy honlapon, márciusban pedig már meg is talált a leendő családom és megvolt a repjegyem. 

... pont Franciaország?

     Lövésem sincs :) Nem tudok franciául és nem is ez volt az eredeti célom. De a sors úgy hozta, hogy egy francia család bukkant rám és nem eresztettek. 

... gondolom azt, hogy az elkövetkező egy év valami érdekes, izgalmas, különleges élmény lesz?

   Mert egyszerűen nem lehet más! :) Aix-en-Provence?! Riviéra! Ennyi...

   Kapok egy időre egy pótapát meg három tündért. Kiélem a kreativitásom, magyart taníthatok, utazhatok és megismerhetek egy csomó új embert, helyet, ízt és illatot, megtanulok egy nyelvet. És nem utolsó sorban önállóbb lehetek. És büszke lehetek magamra, amikor egy év múlva hazajövök, hogy ezt is megcsináltam! 

... írok blogot?

     Na, ezt nem gondoltam volna, hogy én valaha is ilyenbe kezdek. De szeretném megörökíteni, és megosztani Veletek, ami rám vár, mert még nem tudom mennyi időm lesz arra, hogy beszélhessünk... És na jó... lehet lusta lennék mindenkinek leírni egyesével, hogy mi történt. :), de mivel nagyon fontosak vagytok nekem, ezért jó lenne, ha ugyanúgy tudnánk egymásról, mint tettük ezt eddig!

... nem fejezed már be?

     Befejeztem :D